Ideál, ideál, te örökkön örökké
Elérhetetlennek tűnő egyetlen ideál!
Folyton csak téged kereslek,
Mégis olyan nehezen lellek meg.
Téged látlak őbenne,
Csábító sötét színű szemeibe,
A lányba, kit még csak nem is ismerek,
Mégis úgy érzem fontos nekem,
Őt kell minden pillanatban keresnem!
Mikor először szemébe néztem,
Tomboló tűzként égett a testem.
Őszinte tekintetében láttam a fényt,
Mely útjára indított egy szerelmi regényt.
Csacska angyal vagy, ki után szívem eped,
Alig ismerlek, mégis ha rád nézek, remegek.
Vonzó karcsú alakod magával rántott,
Szemem a rózsaszín ködtől mást nem látott.
Lehet még ma, vagy csak hosszú idő múlva,
Eljön számomra is az a boldogságos óra,
Mikor benyit ajtómon az a sötét szemű lány,
Akit csak úgy hívok, elérhetetlen Ideál...
Béres Szabolcs
