2011. november 10., csütörtök

Kitartás


Talpad alatt ropog
A megfagyott talaj,
Korábban érkezett a tél,
Nem úgy, mint tavaly.

Fehér hó lepi be
A kopár őszi tájat,
Itt a tél, de nem a vég,
Ne fordíts neki hátat.

Lépj ki bátran,
S szívd a fagyott levegőt,
Teljen meg a tüdőd,
Oxigéntől nyerj újabb erőt.

Menj, ne állj,
Szűz hóba taposs utat,
Légy iránytű,
Mely jó irányba mutat.

Most ez tart életben,
Muszály tovább haladni,
Megfagyott végtagjaid
Ne hagyd elhalni.

Már sötét van,
Hold fényét a hó tükrözi,
Bírod még, ne add fel,
A célt pislákoló mécses jelzi.


Borsi Imre Lóránt

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése