Koldus kezek

Koldus kezek feléd nyúlnak,

Kérni is már alig tudnak.

Mindenki a miértet keresi,

Szegénnyé az embert ki teszi?

Ebben a világban élünk,

Hol éhezik megannyi testvérünk,

Talán rossz helyre születtek,

Ezért maradnak üresek a kezek.

Koldus kezek összekulcsolódnak,

Az Istenhez emígy fohászkodnak:

Töltsd meg Uram, az üres hasakat,

Te pedig, gazdag, szívleld e szavakat.

Borsi Imre Lóránt