Valentin-nap,
egy régi, angolszász eredetű ünnep, melyet február
tizennegyedikén a világ számos országában megtartanak. De mit is jelent nekünk
ez az ünnep? Egyes embereknek a szerelmesek napját, melyet párjukkal együtt
tündöklő fényben, egy meghitt, romantikus vacsora keretében, boldogságban,
szeretetben, minden évben megünnepelnek.
Másoknak a nagymértékű, olykor már
túlzottnak, értelmetlennek tűnő, féktelen költekezés napja ez, mely
elanyagiasodott világunkban egyre csak elterjedtebb lesz. Itt már feltevődik a
kérdés: milyen szerelem ez? Amikor már nem a szerelmünkkel töltött, romantikus
pillanatok jutnak eszünkbe e jelesnek mondott napról, hanem az ajándékvásárlás
okozta idegölő stressz.
A városok főterein járva, ostoba szív
alakú bóvlikat látva, mindenkinek egyből a Valentin-nap jut eszébe, anélkül
hogy sejtené, mi is ezen ünnep valódi jelentése. Hisz mi csak annyit tudunk,
hogy ezen a napon kell párunkat megajándékozni valami kedvesnek tűnő szív
formájú csekélységgel, ahelyett hogy minden pillanatban csak érte élnénk, és
igyekeznénk őt megajándékozni szívünk teljes, őszinte szerelmével.
Szent Bálint, jegyesek és fiatal házasok védőszentje,
tekints le most egy pillanatra a Föld gyarló, modern, materialista népére! Kik
az életben semmit sem tisztelnek, hagyományt, emberi érzést, belső értékeket
háttérbe szorítva, önmagukból kirekesztenek. Kiknek semmit sem jelent az
érzelem, akik csak könyvből olvasták, hogy mi az a szerelem. Emberszabású
robotgépek, kik a mindennapokban csak a piszkos anyagiakkal törődnek, akik
lassan, magányosan, a szerelem érzése nélkül felörlődnek.
Béres Szabolcs
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése